Az otthonát, az albérletét, koleszos szobáját mindenki sajátjaként tartja rendben (vagy kevésbé :) ) és gondozza. Az egyetemeken és a főiskolákon mégis sokszor elengedjük magunkat, ott már nem is olyan fontos, hogy takarékoskodjunk az erőforrásokkal, mert nem a mi bőrünkre megy, gondoljuk.
Pedig igenis mi vagy a szüleink fizetjük meg az iskola működtetési költségeit is. Bánjuk úgy a sulival, mintha otthon lennék, ráadásul kevés is elég ahhoz, hogy bezöldítsük a félévünket! Íme, néhány környezettudatos tipp a tanuláshoz.
Nem kell hozzá más
Kezdjük azzal, hogy mit tehetünk egymagunk? Odafigyelünk például a tanszereinkre. A felsőoktatás néhány - rajz-orientált - szakterületétől eltekintve, szerencsére jóval kevesebb eszközre van szükségünk, mint mondjuk középiskolában, de nem árt jól megnézni, mit veszünk, mert több olyan felszerelés is van, ami káros lehet az egészségre. Hivatalosan minősített környezetbarát magyar írószer nincs a piacon. A külföldi termékeknél érdemes a piktogramszerű jelzéseket átnézni (pl. a német "Kék angyal" jelzést). A cuki kis tollakon, radírokon lévő CE jel arra utal, hogy a vonatkozó uniós biztonsági előírásoknak megfelel az adott termék, illetve az EN 71/3 szám is információt szolgáltat: nem vegyszermentességet jelent, hanem a játékokra előírt nehézfémtartalom, színezőanyag és egyéb határértékek betartását. Vagyis az ilyen termék „kicsit mérgező” azért lehet.
Újrahasznosított papírból készült füzetet alig találni. A drágább szegmensben már lassacskán áramlanak az import „zöld” füzetek, mert nyugaton már sikk a környezetbarát holmi, de ezek itthon nehezen megfizethetők. Legolcsóbb megoldás, ha rendes irodai újrapapírra jegyzetelünk, de - ha valaki dolgozik mellette, vagy a szülei munkahelyéről tud szerezni - akkor az egyik oldalán már használt, hulladéknak szánt papírból tökéletes jegyzettömböt faraghat. Az órai előadások anyaga rendszerint kötelező tananyag, ezért ha megkapjuk a prezentációt, akkor azt kinyomtatva jegyzetelhetünk, így nem kell külön jegyzetpapír. Sosincs belőle elég, de szerezzünk meg a könyvtárból minden kötelező irodalmat, amit csak tudunk, így is javítva egy-egy könyv kihasználtságát. Még akkor is, ha a kétoldalas nem kedvezőbb árban, a jegyzetek fénymásolásánál válasszuk ezt az üzemmódot, és bátran használjuk a kicsinyítő gombot is a gépeken. Nyomtatáshoz már használhatjuk az internetről ingyen letölthető környezetbarát betűkészletet (ecofont) is, amelynek használatával és a nyomtatási minőség gyengére állításával (ami sima szövegnél elég) kevesebb tinta fogy. Az új trend, hogy az oktatási intézmények nem nyomtatnak jegyzeteket, hanem kizárólag digitálisan teszik elérhetővé az anyagot távolról sem nevezhető környezetbarát és egészségvédő lépésnek, mert alig akad olyan, aki szívesen olvasna képernyőn több ezer oldalt. Az pedig, hogy mindenki a saját kis nyomtatóján, saját patronjával több ezer oldalt kinyomtat, sok-sok energia és erőforrás elpazarlásával jár, arról nem beszélve, hogy hány órát vesz mindez igénybe, különösen, ha még a kétoldalas nyomtatásra is ügyelni próbálunk... Ennél egy egyetemi vagy főiskolai házinyomda biztosan hatékonyabban fog működni. A szerzői jogok tiszteletben tartását az is segíthetné, ha az intézmények maguk szállnának be a használt jegyzetkereskedelembe úgy, hogy a tanév végén jelképes összegért megvennék a hallgatóktól a tankönyveket, amelyeket korrekt áron értékesítenének újra, de a szerző így a követhető eladások után részesedhetne a bevételből. Ezzel talán az egyébként környezetszennyezőbb és jogsértő fénymásolgatást is háttérbe lehetne szorítani.
A többi felszerelés esetében keressük a természetes és tartós anyagokat, a faceruzát, a favonalzót, a vászon tolltartót, a fémkörzőt és a fémhegyezőt, így ugyanis elkerüljük, hogy idő előtt hulladék keletkezzen belőlük. A fatermékek ne legyenek lakkozva, se színezve kívülről, mert ezek közül bizonyos anyagokban előfordul a kadmium nevű nehézfém, ami káros az egészségre, ráadásul nem ürül a szervezetből. Lehetőleg úgy vásároljunk tollat, hogy az újratölthető legyen, ugyanez vonatkozik a szövegkiemelőkre, filcekre is. A ragasztóknál és a filceknél különösképpen figyeljünk arra, hogy vizes bázisúak legyenek, ne tartalmazzanak szerves oldószert, legfeljebb alkoholt. A hibajavítókból pedig legjobb az újratölthető szalagos verzió. Amennyiben muszáj műanyag terméket venni, mert más nem kapható, akkor legalább arra törekedjünk, hogy azok újrahasznosíthatóak legyenek (PP – polipropilén, PE – polietilén). A PS jelzésű polisztirolt és a PVC-t mindenképpen kerüljük, mert amikor hulladékként elégetik súlyosan rákkeltő dioxin keletkezik. A számológépekből és egyéb kütyükből is a napelemmel vagy akkumulátorral működők kímélik inkább a környezetet.
A büfében minél kevesebb csomagolást vegyünk. Vigyünk magunkkal kulacsot, hogy elkerüljük a PET-palackok és műanyagpoharak használatát, és az otthonról vitt ételt se folpackba meg alufóliába csomagoljuk. Sokkal zöldebb megoldás a textil-, esetleg a papírszalvéta. A táskánkat csináljuk magunk, vagy keressük az egyre divatosabb redizájn holmikat.
Intelligens hallgatókról lévén szó, azt meg sem kell említeni, hogy ne szemeteljünk, de tegyük meg, hogy a termekben és a mellékhelyiségben leoltjuk magunk után a villányt, és elzárjuk rendesen a csapot. Fűtési szezonban pedig ne hagyjuk tárva-nyitva az ablakokat óra után.
Együtt, többet
Az évfolyamok levelezőlistáinak, online fórumjainak nem csupán a tananyaggal kapcsolatos infócsere lehet a célja, kiterjeszthetjük a környezettudatosság témájára is. A tankönyvek, használt iskolaszerek csereberéjével vagy kereskedelmével hozzájárulunk ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Az ilyen levelezőlistákon, egyetemi fórumokon és egyéb rendezvényeken sok embert lehet mozgósítani, akik pedig elérhetik, hogy legyen az intézményben házhoz menő szelektív gyűjtés, elemgyűjtő. Előbbinél lényeges, hogy tájékoztató is legyen mellé arról, hogy melyik gyűjtőbe, mit dobhatunk, hiszen rengeteg mindent gyűjtenek már; erről a helyi közszolgáltató cégnél lehet érdeklődni.
A szórólapozások helyett törekedjünk arra, hogy hirdetőfalak legyenek, mert így sokkal többen olvassák el az adott információt, viszont kevesebb lesz a hulladék. Szeptemberben tartják a második Zöld Diákhálózat konferenciát, szóval, egyre többen vannak, akik tenni szeretnének a zöld ügy érdekében...Keresd a zöld szerveződéseket a saját sulidban, hogy minél több hasznos információhoz juss.
Forrás:
Graczka Sylvia
http://www.humusz.hu/hirek/kukab-v-r/nulla-hullad-kos-szemeszter/7281
További információ a hulladékmegelőzésről és a környezettudatos fogyasztásról: www.humusz.hu
Onilne használt tankönyves portálok linkgyűjteménye itt: http://megelozes.humusz.hu/
